Három évvel ezelőtt hatalmas elvárásokkal ültem le az Asassin's Creed III elé. Több Ubisoft stúdió is dolgozott rajta, a fejlesztését a Brotherhoodal együtt kezdték, megújítja a sorozatot, olyat látunk, amilyet még soha! Az első három szekvencia teljesen jó volt, minden szereplőt jól megírtak, megvolt a motiváció és fejlődés mindenkinél, majd jött a csavar, a Templomosokkal voltunk, a játék csak most kezdődik, az ifjú Connor megismerésével. Aki a világ legunszimpatikusabb karaktere, a törzs legyilkolását követően mindig csak ugyanazt hajtogatja (BOSSZÚ, így csupa nagy betűvel), semmit nem fejlődik, rettenetes főszereplő. Voltak játékbeli hiányosságok is, a lovaglás a Red Dead Redemption után egy vicc volt, az állatok elejtése sem volt túl érdekes, sokkal több pénzt lehetett keresni a hajózással. Ez a rész viszont nagyon jó lett, valódi újítás volt, a csaták szórakoztatóak voltak, tökéletes alapozás volt a negyedik részhez. Ami inkább csak a címében volt Assassin's Creed, sokkal inkább egy pamutruhás kalózról szólt, aki ebben a ruhában az első vízbeesést követően a tenger fenekén maradt volna.
2014 tavaszán bejelentették a Unity-t, mely a francia forradalom idején játszódik Párizsban. Lelki szemeim előtt egy új Ezio trilógiát láttam, csak a hülye francia nyelvvel, ahol házról házra ugrálunk, érdekesek a mellékszereplők, jók a mellékküldetések, izgalmas a város. Sajnos a főszereplő nem volt meggyőző, a sztori küldetések unalmasak voltak, a város nem tetszett, a tömeg zavaró volt, így kínlódva szaladtam végig a játékon. Pedig a nyomozós küldetések nem lettek volna rosszak. Majdnem akkorát csalódtam a sorozatban, hogy le akartam róla mondani. Ekkor jött a hivatalos bejelentés, a 2015-ös rész Assassin's Creed: Syndicate címmel fog megjelenni, a kor a Viktoriánus Anglia, főszereplőink a Frey ikerpár. A kor mindig is tetszett, ezt a már Ordernél is leírtam, az ikrek is egészen szimpatikusak voltak a videókból, bandaháborúk, sehol egy francia, Hasfelmetsző Jack, Darwin és a többiek.
Így esett, hogy ebből a részből is a bolti forgalomban elérhető legnagyobb kiadást szereztem be (576 exkluzívan, már 22-én reggel), melyet Charing Cross Edition-re kereszteltek. A doboz dizájn, szín és méret leginkább a Unity Notre-Dame kiadására hasonlít, elején az idei AC logó,a karton vastagsága tökéletes, masszív, nyugodtan lehet pakolni, nehezen sérül és jól tartja a belepakolt dolgokat. Leemelve a külső héjat egy impozáns méretű Jacob szobor néz velünk farkasszemet, a többi tartalom a csomag aljából kihúzható fiókban van. Normál kiadású játék (melynek végre csak a hátulján szerepel, hogy nem szabad külön értékesíteni), zenei CD, művészeti album és a London térkép. Szomorúan konstatáltam, hogy steelbook idén nem került a csomagba, pedig egy Evie Frey mintájú igazán jól mutatna a polcon. Az artbook 60 oldalas, kemény kötésű, hozza a szokott minőséget, de semmi újat nem találni benne, még szöveges leírásokat sem, viszont a zenei anyag még mindig lemezen érkezik, nem digitális kódként. Nem mintha így bármikor is meghallgatnám, de ez egy jó pont a Ubisoftnak. A London térképet vastag, kiváló minőségű papírra nyomták. A Jacob szobor magasságra nagyjából a Unity figurájával egyezik meg, kidolgozottságra jó, egyedül az arc gyenge kicsit. De ebben a kategóriában abszolút nem rossz. Nekem ugyan jobban tetszett volna, ha kalapban van Jacob, de így nem fog kilógni a többiek közül a polcon.
